Egyéni vállalkozás indítása

Egyéni vállalkozás indítása lépésről lépésre

Egyéni vállalkozást kétféleképpen indíthatsz. Akár személyesen, akár online, az Ügyfélkapun keresztül.

A vállalkozás indításához szükséges dokumentumok személyes ügyintézés esetén:

• személyi igazolvány és lakcímkártya
• egy valós e-mail cím (Ügyfélkapu létrehozásához)
• erkölcsi bizonyítvány és a képesítést igazoló okmányok (ha a tevékenységhez szükséges)
• a tevékenységi kör(ök) ÖVTJ (Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke) kódja

Hogyan történik az online ügyintézés?

Van már Ügyfélkapu regisztrációd? Amennyiben nincs még Ügyfélkapu azonosítód, az első lépés az Ügyfélkapu regisztráció. Ezt bármelyik okmányirodában, kormányablakban, NAV központi ügyfélszolgálaton vagy külképviseleten megteheted.

Lehetőséged van online is regisztrálni, amennyiben 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyi igazolvánnyal rendelkezel.

Az Ügyfélkapu regisztráció nem csak a vállalkozás indítása miatt szükséges, hanem itt tudod lekérdezni adószámláidat, vagy éppen elküldeni adóbevallásodat. Gyakorlatilag már minden hivatalos ügyed intézéséhez szükséges az Ügyfélkapu.

Egyéni vállalkozás indítása online Webes Ügysegéddel

Első lépésként telepítsd a NAV honlapjáról az általános nyomtatványkitöltő programot, az ÁNYK-t.

A későbbiekben itt tudod majd módosítani egyéni vállalkozói adataidat (pl. új tevékenységi kör bejelentése, korábban bejelentett tevékenységi kör megszüntetése, székhely/telephely módosítása). Kérheted vállalkozásod szüneteltetését vagy tevékenységed folytatását. Itt szüntetheted meg vállalkozásodat is.

Az egyéni vállalkozás indításához az alábbiakra lesz szükséged:

1. Személyes adatok megadása

2. Az egyéni vállalkozás székhelyének (telephelyének, fióktelepének) meghatározása

Amennyiben a székhely/telephely/fióktelep:

• nem a te tulajdonodban van
• a te tulajdonodban van, de más a haszonélvező

akkor szükséged lesz egy úgynevezett Székhelyhasználat jogcímét igazoló okiratra az ingatlan tulajdonosától/haszonélvezőjétől. Ebben az illető hozzájárul ahhoz, hogy egyéni vállalkozás székhelye/telephelye/fióktelepe az adott ingatlanon kerüljön bejegyzésre.

3. Tevékenységi körök, melyeket vállalkozóként végezni fogsz

Fontos arra odafigyelni, hogy bizonyos tevékenységi körök képesítéshez kötöttek. Annak meglétét okirattal kell igazolni.

Ha olyan vállalkozást szeretnél indítani, melynek tevékenységi köréhez nem rendelkezel a megfelelő képesítéssel, akkor is van megoldás! Ez nem más, mint egy alkalmazott, akinek megvannak a szükséges engedélyei. Erre mindenképpen érdemes gondolnod a vállalkozás indítása előtt, hiszen egy alkalmazott foglalkoztatása például jelentős költséget jelent. Ha nem vagy biztos abban, hogy az általad végezni kívánt

4. Egyéni vállalkozó adózása, áfás vagy alanyi adómentes vállalkozás?

El kell döntened, hogy az egyéni vállalkozásból származó jövedelmedet milyen módon adózod le. Választhatsz vállalkozói SZJA-t, átalányadózást, valamint Kata adózást is.

Áfás vagy alanyi adómentes legyél?

Ha kezdő vállalkozóként:

• nem tervezel nagyobb beruházást
• kisebb bevétellel, alacsony költségszinttel kalkulálsz

akkor érdemes inkább áfa alanyi dómentességet választanod.

Ennek értékhatára évi 12 millió forint. Ha az egyéni vállalkozásodat év közben kezded el, akkor az értékhatár nem 12 millió forint. Ekkor az értékhatár a 12 millió időarányosan számított összege. Tehát ha az általad teljesített értékesítések összesített ellenértéke az értékhatár alatt marad, úgy mentesülsz az áfa fizetési- és bevallási kötelezettség alól.

Általában akkor érdemes áfa alanyi adómentességet választanod, ha elsősorban magánszemélyek számára adsz el terméket vagy szolgáltatást. Emellett fontos tényező, hogy tevékenységed ne legyen túl költségigényes.

Az áfa alanyi adómentességet választó vállalkozás áfa fizetésére nem kötelezett, de a költségszámlák utáni áfa levonására sem jogosult. Emiatt áfát sem igényelhet vissza.

Amennyiben átléped az említett értékhatárt, akkor át kell térned áfás számlázásra és áfa-bevallást kell készítened. Ha áfamentes tevékenységet folytatsz, akkor viszont nem kell áfát felszámítanod.

5. Mikor éri meg a Kata adózást választanod?

Az egyéni vállalkozás indításakor dönthetsz arról, hogy tevékenységedet kisadózóként, azaz katásként végzed. Kezdő vállalkozóként óriási előnyt jelent, hogy az egyébként fizetendő adók és járulékok helyett havi fix összegű adót kell befizetned. Ezzel letudod az összes közterhet.

A fix összegű adót akkor is fizetned kell, ha nem volt bevételed. Ez viszont hátrányként jelentkezik. Ezt is figyelembe kell venni a Kata választásakor.

Nincs olyan szabály, hogy csak egy bizonyos bevételhatár alatt lehet katázni.

Katás vállalkozás bármekkora bevételt elérhet, ettől még katás maradhat.

Azonban meghatározott összeghatárt meghaladó bevétel után - a havi fix adó mellett - 40 %-os mértékű adót is kell fizetni.

A bevételhatárt a következők szerint kell számítani:

Először meg kell határozni, hogy naptári évben hány hónapra kellett havi fix összegű adót fizetni. Ezt követően az alábbi számítást kell elvégezni.

Bevételhatár = hónapok száma x 1 millió forint.

Tegyük fel, hogy a magánszemély 2020. március 10-étől katás egyéni vállalkozó. Továbbá minden hónapra fizetnie kellett a havi fix adót.

Ebben az esetben az összeghatár 10 000 000 Ft.

Ha az egyéni vállalkozó 2020-ban 11 000 000 Ft bevételt ér el, akkor a fix havi adó mellett 1 000 000 Ft 40 %-át – azaz 400 ezer forintot - kell adóként megfizetnie.

A Kata adózás választásánál azt is mérlegelni kell, hogy 40 %-os adó fizetésének kötelezettsége felmerülhet-e. Ha igen, akkor várhatóan mekkora összeget tesz ki.

Katás vállalkozó lehetsz akár főállásban, akár mellékállásban. A Kata választásakor nyilatkoznod kell, hogy főállású kisadózó leszel, vagy mellékállású. Utóbbit akkor választhatod, ha pl. heti 36 órát elérő munkavégzéssel járó munkaviszony mellett vállalkozol, esetleg nyugdíjasként indítasz vállalkozást.

Mennyit kell így fizetned katásként?

• Főállású katásként: havi 50 000 forintot
• Mellékállású katásként: havi 25 000 forintot

Ha az adott hónap bármely napján katás vagy, akkor ezt az összeget kell befizetned. Akkor is, ha egyéni vállalkozásodat a hónap utolsó napjaiban indítod. Emiatt lehetőség szerint az egyéni vállalkozásodat a hónap elején indítsd.

Főállású katásként a magasabb nyugdíjalap érdekében választhatod, hogy havonta 75 000 forintot fizetsz. Ezt a NAV-nak be kell jelentened. Bármikor visszatérhetsz az alacsonyabb havi fix összegű adóra. De ezt is jelezned kell a NAV felé.

Kisadózói státuszod jellege változhat. Például megszűnik munkaviszonyod, amelyben heti 36 órát elérő munkaidőben dolgoztál. Ekkor főállású katás leszel, s a magasabb összegű fix adót kell fizetned.

Ennek ellenkezője is előfordulhat. Ha vállalkozásod mellett elkezdesz dolgozni 36 órát elérő munkaidővel járó munkaviszonyban, akkor viszont az alacsonyabb összegű fix adót kell fizetned.

De csak addig, amíg ilyen munkaidővel járó munkaviszonyod fennáll.

A kisadózói státusz módosulása esetén bejelentést kell tenned a NAV felé, mivel változik a fizetendő havi fix adó összege. Ezt a NAV eredeti bejelentésed, vagy a későbbiekben bejelentett módosítások alapján írja elő az adószámládon. Ha a bejelentést elmulasztod, akkor ennek következményei lesznek. Emiatt a NAV az adott hónapban főállású kisadózóként kezel, miközben a Kata tv. szerint mellékállású vagy. Ebből adódóan az előírtnál magasabb fix összegű adót ír elő adószámládon, s ennek befizetését várja el.

Bizonyos esetekben az adott hónapra nem kell fix adót fizetned (pl. a hónap egészében táppénzen voltál, mert egészségügyi okból nem tudtál dolgozni). Ezt és ennek okát közölnöd kell a NAV-val. Ha ezt elmulasztod, akkor a fix összegű adót a NAV automatikusan előírja az adószámládon. Amennyiben a NAV előírt fix összegű adót nem fizetted meg, akkor a NAV-nál tartozásod keletkezik. Ennek beszedése érdekében először a NAV felhív tartozásod rendezésére. Ha nem fizetsz, akkor inkasszót nyújthat be a bankodnál. Természetesen utólag korrigálhatod hibádat (pl. az elmulasztott bejelentést utólag pótlód), s erre való tekintettel a NAV korrigálja az előírt fix összegű adót. Ha ezt nem teszed meg, s a felhívás ellenére sem fizetsz, akkor a NAV inkasszál.

A Kata tagadhatatlanul egyszerű adózási mód. Azonban vannak olyan kérdések, amelyeket a Kata tv. is bonyolultan szabályoz. Ezek közé tartoznak a kisadózói státussal kapcsolatos rendelkezések is.

Ha nem vagy tisztában a szabályokkal, s nincs állandó könyvelőd, akkor fordulj szakemberhez!

Kata szigorítások 2021-ben

Tudtuk, hogy meg fogják lépni, arra viszont nem gondoltunk, hogy a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is.

Azzal sokan egyetértünk, hogy a jelenlegi helyzetet szabályozni kellett, hogy visszaszorítsák a katás beszámlázásokat. Erre azért megoldás lett volna a rendszeres és több Nav ellenőrzés.

De az új szabályok sok vállalkozót fájdalmasan érintenek. Például aki külföldi adóalanytól szerez bevételt.

Ugye alapból az volt a feltevés, hogy a burkolt munkaviszonyt megakadályozzák, viszont a szigorítások vonatkoznak azokra is, akik mellékállásban katások. Vagy például ha valaki youtuber és a Google-től szerez hirdetésekből bevételt, őt is érintik a szigorítások, márpedig itt biztos, hogy nem burkolt munkaviszonyról van szó.

És akkor nézzük az új szabályokat.

Kapcsolt adóalanytól (akinek van adószáma) szerzett bevétel esetén

- belföldi kapcsolt adóalanytól szerzett bevétel után - már az első forinttól - a számlát befogadó fizeti a plusz 40%-os adót.
- külföldi kapcsolt adóalanytól szerzett bevétel esetén a bevétel 71,42%-a után kell megfizetni a katásnak a 40%-os adót.

3 millió forint feletti bevétel esetén

- belföldi adóalanytól szerzett éves szinten 3 millió forintot meghaladó bevétel után a számlát befogadó fizeti a plusz 40%-os adót
- külföldi adóalanytól szerzett éves szinten 3 millió forintot meghaladó bevétel felett a bevétel 71,42%-a után a katásnak kell megfizetni a 40%-os plusz adót.

Nem számít, hogy fő vagy mellékállású katás vagy, a törvény nem tesz kivételt a mellékállású katásokra vonatkozóan.

Akire nem vonatkozik a 40%-os plusz adó

Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,

1. amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
2. amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
3. amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
4. amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

Tehát ha már egyszer megfizették a 40%-ot, utána már nem kell még egyszer.

Tegyük fel, hogy éves szinten egy partnertől 15 millió forintos bevételed lesz.

A törvény szerint a számlát befogadó adóalany fizeti a 3 millió forint feletti rész 40%-os plusz adóját. De közben Te eléred a 12 millió forintos keretet, azaz 40%-os plusz katát kellene fizessél. Ezt nem tudjuk még biztosan, hogy akkor Te katásként akármennyi bevételt szerezhetsz egy belföldi adóalanytól, nem vonatkozik rád a plusz adófizetési kötelezettség, vagy szólnod kell, hogy elérted a 12 millió forintos keretet és onnantól Te fizeted már a plusz katát.

Ha Te egészségügyi szolgáltatást végzel és a bevételed az Egészségbiztosítási Alapból jön, akkor se kell 40%-os plusz adót fizetni vagy ha meghatározott díjszabás alapján szerzel bevételt.

És még ott van a költségvetési szervtől szerzett bevétel, ezután sem kell sem a kifizetőnek, sem a katásnak a plusz 40%-os adót megfizetni.

Mi fog történni?

Sokan nem fognak a katásokkal szerződést kötni, mert nem fogják megfizetni utánuk a 40%-os adót vagy „kényszerítik”, hogy ne katásként számlázzon, hanem válasszon másik adózási módot. Azt nem hiszem, hogy tömegesen fogják visszavenni alkalmazottnak a kényszerkatásokat.

Vagy több céget fognak létrehozni a katások számláját befogadók és a 3 millió Ft feletti részt azokba fogják beszámlázni.

Esetleg az egész család katás lesz, és ha elérik a 3 millió Ft-os értékhatárt, belép a következő katás és az fogja leszámlázni az adott tevékenységet.

És ott van még az adózási mód megváltoztatása. Átalányadózóként, tételes költségelszámolású egyéni vállalkozóként, társasági adósként vagy kivásként fognak számlázni és megint beindul a számlagyűjtés, hogy el tudják költségelni a bevételt. Pont ez volt a lényege a katának, hogy nem kellett trükközni a számlákkal, hogy kevesebb legyen az adó.

Csak egy helyen lehetsz kisadózó

Azaz, ha most katás egyéni vállalkozó vagy és van egy katás bt-d, ahol kültagként katás vagy, 2020.12.31-ig választanod kell, hogy hol akarsz kisadózó lenni. Erre megoldás, hogy a katás bt-ben kültagként munkaviszonyos leszel, de akkor a beltagnak kell kisadózónak lenni, mert maga a bt lehet még katás, csak Te nem lehetsz benne kisadózó, de legalább egy kisadózónak kell lenni a bt-ben.

Persze kérdés, hogy minek kellene két katás vállalkozás, ha esetleg egyikre se lesz szükséged, mert katásként nem fognak Veled szóba állni.

Bevallás és adó

Nem csak megfizetni kell a 40%-os adót, hanem havonta be is kell vallani.

Plusz adminisztráció

A katásnak egy szerződéskötésnél írásban tájékoztatni kell a partnerét, hogy ő kisadózó és arról is, ha már nem az.

Miből lehet választani, ha már nem jó a kata?

Egyéni vállalkozóként lehetsz átalányadós és tételes költségelszámolású.

Cégként választhatod a társasági adót vagy a kiva adózási módot.

Mivel ezek azért már jóval bonyolultabbak, mint a kata, javaslom szakértő igénybevételét, melyik megoldás lenne a legjobb Neked.

Kinek lesz jó továbbra is a kata?

• Aki magánszemélyeknek számláz. A törvény kifizetőt említ, a magánszemély nem minősül kifizetőnek.
• Ha nem számlázol kapcsolt vállalkozás felé, azaz olyan vállalkozás felé, amiben Neked vagy közeli hozzátartozódnak többségi tulajdona van. Ennél azért ez egy kicsit bonyolultabb, érdeklődj hozzáértő szakértőnél vagy kérjél Nav-os állásfoglalást.
• Ha nem számlázol egy adóalany felé 3 millió forintnál többet.

Amennyiben Neked továbbra is jó lesz a kata, ajánlom figyelmedbe a Kata Tanodát, ami egy online kata tanfolyam és azoknak való, akik szeretnék egyedül végezni egy katás vállalkozással járó adminisztrációt. De azért itt is javasolt legalább egy évben egyszer könyvelő igénybevétele, vagy ha baj van, akkor azonnal.

6. Vállalkozói adószám

Ha még nem rendelkezel adószámmal, akkor azt az egyéni vállalkozás indítására vonatkozó kérelem elfogadását követően az eljáró hatóság megállapítja számodra. Az adószám mellett nyilvántartási számot is kapsz.

Fontos, hogy sem az adószám, sem a nyilvántartási szám nem azonos a magánszemélyek által használt adóazonosító jellel.

7. Kötelező kamarai regisztráció

Vállalkozóként kötelező a kamarai regisztráció, melyet a székhely szerint Kereskedelmi és Iparkamaránál tudsz elintézni. A regisztráció és az éves kamarai hozzájárulás befizetésének határideje a vállalkozás nyilvántartásba vételét követő 5 nap.

A regisztrációt online – erre a célra szolgáló internetes felületen - kell elvégezni. A szükséges információkat a területi kamara honlapján megtalálod.

A következő évben a kamarai hozzájárulást március 31-ig kell megfizetni.

A kamarai tagság éves díja: 5 000 Ft. Ezt az összeget kell akkor is fizetned, ha év közben (pl. decemberben) indítod egyéni vállalkozásodat.

Ha egyéni vállalkozásodat év közben megszüntetted, akkor is meg kell fizetned az éves díjat.

Ha a vállalkozásodat egész évben szünetelteted, nem kell megfizetned az éves díjat.

8. Iparűzési adó (IPA) – egyéni vállalkozás bejelentése az önkormányzatnál

Az iparűzési adó alá minden vállalkozónak kötelezően be kell jelentkeznie a székhelye szerint illetékes önkormányzatnál.

Amennyiben a székhelyed Budapesten van, úgy a Fővárosi Önkormányzatnál kell ezt megtenned.

Ha telephelyet létesítesz a székhelyedtől eltérő önkormányzat területén, akkor ehhez az önkormányzathoz is be kell jelentkezned.

Az iparűzési adó mértékét a helyi adókról szól 1990. évi C. törvény maximalizálja 2%-ban. Az önkormányzatok azonban saját hatáskörükben kedvezőbb adómértéket is meghatározhatnak.

Az iparűzési adó mértéke és fizetése – választhatsz!

1. Illetékes önkormányzat által megállapított adómérték szerinti iparűzési adó fizetése

Ebben az esetben minden adóévről bevallást kell készíteni. A bevallást a tárgyévet követő május 31-ig szükséges eljuttatni az önkormányzathoz.

Az iparűzési adó meghatározása egyes esetekben több módszerrel is lehetséges. A vállalkozónak el kell döntenie:

a) van-e választási lehetősége;
b) ha igen, akkor melyik módszer eredményezi számára a legkisebb fizetendő adót.

Mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálnod, ha nem ismered az adózási szabályokat. Ezt feltétlenül tedd meg, ha van telephelyed a székhelyedtől eltérő településen. Ugyanis ekkor az iparűzési adó alapját meg kell osztanod az önkormányzatok között. Emiatt mindkét önkormányzat felé bevallást kell benyújtani, adót kell fizetni.

Budapesten nincs probléma, mivel iparűzési adót csak a Fővárosi Önkormányzat felé kell fizetni, a kerületi önkormányzat nem adóztathat.

2. Egyszerűsített adózás katásoknak

Katásként lehetőség van az iparűzési adót átalány-adóalap után fizetni. Ebben az esetben nincs bevallási kötelezettség.

Az átalány-adóalap a törvényben meghatározott összeg, s nem a katás vállalkozás tényleges bevétele.

Ennek összege egy naptári évre 2 500 000 Ft. Ezután fizetendő adó - 2 % adómértékkel számítva – 50 000 Ft.

Ha az egyéni vállalkozásodat év közben indítod, akkor az átalányadó alapja a 2 500 000 Ft időarányosan számított összege.

Az éves adót két egyenlő részletben kell megfizetni. Az első részletet március 15-ig, a másodikat szeptember 15-ig.

Előfordulhat, hogy az adóév 12 hónapnál rövidebb (pl. a magánszemély az egyéni vállalkozását április hónap folyamán indította). Ekkor is az adóévre számított adót két egyenlő részletben kell megfizetni.

Az első részlet az adóév első hónapját követő hónap 15. napjáig, második része az adóév utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig esedékes.

Az egyszerűsített adózást a Kata alá való bejelentkezést követően 45 napon belül választhatod. Ha a Katát már az egyéni vállalkozás indításakor választottad, akkor ettől kell a 45 napot számítani.

Tegyük fel, hogy a Kata választását követő 45 napon belül nem éltél ezzel a lehetőséggel. Azonban számodra kedvező lenne az egyszerűsített adózást. Ekkor már csak a következő adóévtől térhetsz át az egyszerűsített adózásra. Az adóév február 15-éig kell döntened.

A döntésedet az arra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával kell bejelentened az előzőekben említett határidőig.

Az elektronikus ügyintézés a helyi adóknál is érvényesül. Emiatt a nyomtatványt elektronikusan lehet benyújtani.

Időközben úgy is határozhatsz, hogy más módon szeretnéd megfizetni az iparűzési adót. Akkor erre vonatkozó döntésedet minden év január 1-je és február 15-e között kell bejelentened az önkormányzatnál.

A választásod a bejelentés évére és az azt követő évekre vonatkozik, ha azon az előzőekben leírtak szerint később nem változtatsz.

Azt is megteheted, hogy évente változtatsz, attól függően, számodra melyik adózás az előnyös.

Érdemes szakemberrel konzultálnod, hogy neked kevesebb adó fizetésével jár-e az egyszerűsített adózás. De arról is, hogy előnyösebb-e változtatnod a következő évtől, mert számodra az egyszerűsített adózás már nem lesz kedvező.

Hogyan történik a nyilvántartásba vétel?

Az illetékes hatóság az egyéni vállalkozókról közhiteles nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás az interneten megtalálható és lekérdezhető. Ehhez az adószámot, vagy a nyilvántartási számot kell megadni.

Ha az egyéni vállalkozás indítására vonatkozó kérelmedet befogadták, akkor nyilvántartásba vesznek.

A nyilvántartásba vételről az Ügyfélkapun keresztül kapsz majd egy visszaigazolást. Ez tartalmazza a vállalkozásodra vonatkozó adatokat. Például a KSH-, a nyilvántartási- és az adószámot, a székhelyet, a bejelentett tevékenységi köröket, a kata illetve áfa választását.

Ha a kérelmedben nyilatkoztál a kata választásáról, akkor a NAV is küld egy tájékoztató levelet. Ezt az Ügyfélkapus tárhelyedre küldik.

Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnom?

Jó, ha tudod, hogy ha az áfa mellett döntesz, akkor nem muszáj külön bankszámlát nyitni vállalkozásod számára. Ugyanakkor célszerű nem keverni a vállalkozói és a magán bevételeidet és kiadásaidat, így érdemes párhuzamosan kezelni őket.

Ha viszont nem választottad az áfát, és az áfa alanyi mentességet mellett döntesz, a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül kötelező legalább egy belföldi vállalkozói bankszámla nyitása. Amennyiben ezt nem teszed meg - így nem azon bonyolítod vállalkozásod pénzügyeit -, tetemes büntetésre számíthatsz.

Hogyan számlázz egyéni vállalkozóként?

Miután megkaptad az adószámodat, döntened kell. Hagyományos kézi számlatömbből, vagy számlázó programmal állítod ki számláidat. Érdemes ezt a döntést jól átgondolnod. Ugyanis ahogy növekszik majd a megrendeléseid száma, fejlődik a vállalkozásod, úgy jelent egyre nagyobb adminisztrációs terhet, ha kézzel számlázol.

Mindezt könnyedén megúszhatod egy jó számlázó programmal. Gyorsabb, hatékonyabb és mint tudjuk, az idő pénz. Ráadásul több folyamatot automatizálhatsz.

2020. július 1-től már minden belföldi adóalany részére kiállított számlát jelenteni kell a NAV felé, 2021. január 4-től pedig már minden számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-nak

Ezt akkor sem úszod meg, ha kézi számlatömböt használsz. Az időigényes számlaírogatás mellett még az egyenkénti adatrögzítés miatt is főhet a fejed. Ráadásul elég csak egy számlát elfelejtened és máris többszázezres bírságot kockáztatsz.

Számlázó program bejelentése

2021.01.04-től nem kell bejelenteni a NAV felé, ha számlázó programot használsz. A SZAMLAZO elnevezésű nyomtatványt abban az esetben nem kell beadnod, ha 2021.01.04-én vagy később vetted használatba online számlázódat. Ez esetben az z első számla kiállításától számított 30 napon belül kell megtenned.

Gyakran ismételt kérdések

Hogyan jelenthetem be a kereskedelmi tevékenységet?

Tegyük fel, hogy webáruházat nyitsz. Ilyenkor a kereskedelmi tevékenységet a székhelyed szerinti önkormányzatnál kell bejelentened az erre rendszeresített nyomtatványon. Ezt le tudod tölteni az önkormányzat honlapjáról és sorban állás nélkül, szkennelt formában e-mailben is eljuttathatod, vagy postázhatod.

Szükségem van vállalkozói igazolványra?

A vállalkozói igazolvány 2020 januártól megszűnt, ezért nem szükséges a vállalkozói tevékenység végzéséhez. Azoknak sincs teendőjük, akik már rendelkeznek igazolvánnyal, hiszen azok automatikusan érvényüket vesztik.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

• aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
• akit a közélet, illetve a nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül
• akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül
• aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja