Társas vállalkozás alapítása
Betéti Társaság
Betéti társaságban vannak beltagok és kültagok.
A beltagok felelőssége korlátlan,(tehát ha a társaság olyan kötelezettséget vállalt, amit aztán nem tud megfizetni, a beltag saját vagyonával is köteles helytállni a tartozásért).
A kültag nem tartozik helytállási kötelezettséggel a társaság tartozásaiért, az ő feladata, hogy a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsássa, a vagyoni hozzájárulás mértékéig tartozik csupán felelősséggel.
A kültag is lehet vezető tisztségviselő, mivel a Ptk kifejezett tiltást nem tartalmaz erre vonatkozóan.
A Betéti Társaság alapítás feltételei
A betéti társaság, mint társasági forma esetében nincs kötelező tőkeminimum.
Bt. akár már 100.000 Ft vagy ennél kevesebb összegű vagyoni hozzájárulás teljesítésével is megalapítható. Nálatok célszerű a pénzügyi tervezés alapján befizetni a törzstőkét, az induló költségekre tekintettel.
A vállalkozások számára a legkritikusabb időszak az indulást követő, hiszen akkor kevesebb még a bevétel a későbbi szintekhez viszonyítva, sok a kiadás, a kezdetektől kell az adókat és a járulékokat fizetni. Nagyon fontos ezt a kezdeti időszakot egy pénzügyi terv segítségével megtervezni, és ehhez a megfelelő törzstőkét befizetni így elkerülhető, hogy egy egyébként működőképes vállalkozás a kezdeti likviditási problémák miatt elbukjon.
Fontos eldönteni, ki legyen a Bt. bel- és kültagja, ki legyen az ügyvezető, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Alapításkor ki milyen összeggel járul hozzá a Bt. megalapításához.
A tagok által adott pénz vagy más vagyontárgy értékének összege lesz a Bt. vagyona.
Dönteni kell az alapítást megelőzően: a Bt. székhelyéről,
Székhely esetén mindenképpen szükséges, hogy a megalapítandó társaság rendelkezzen valamilyen jogcímmel annak az ingatlannak a használatára, amelyet székhelyként kíván megjelölni. Ez a „jogcím” általában valamilyen szerződés – bérleti szerződés, használati szerződés stb. – melyet a társaság jövendőbeli képviselői kötnek meg az ingatlan tulajdonosával. A tulajdonosnak a szerződésben engedélyeznie kell, hogy a társaság az ingatlant székhelyként használja, azt a hatóságok felé székhelyként bejelentse.
Dönteni kell társaság által folytatni kívánt főtevékenységről és az esetleges további tevékenységi körökről.
Erre szolgálnak az úgynevezett TEÁOR kódok (a TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere rövidítése), melyeket a KSH honlapján lehet megtalálni (https://www.ksh.hu/teaor_menu). Itt az egyes tevékenységi körökhöz leírást is van, amely egyszerűsíti a besorolást.
Dönteni kell a társaság nevéről, valamint arról, hogy a társaság neve ki legyen téve a postaládára, hogy a hivatalos levelek és egyéb postai küldemények átvétele biztosított legyen. A választott cégnévnek kellőképpen különböznie kell más, már bejegyzett cégek elnevezéseitől.
Az alapítás menete
Ha betéti társaság alapításával szeretnétek vállalkozni, és eldöntöttétek a fentiekben említett legfontosabb kérdéseket (Bt. vagyona, székhelye, tagok, tevékenység, ügyvezető személye), akkor fel kell keresni egy ügyvédet, a társaságok alapításához
Az ügyvéd elkészíti a Bt. megalapításához szükséges társasági szerződést és az egyéb dokumentumokat, majd a cég bejegyzése érdekében benyújtja azokat a cégbírósághoz.
Társasági szerződés minta alkalmazása esetén választható az egyszerűsített cégeljárás, amely azt jelenti, hogy azt követően, hogy az adóhatóság a társaságnak az adózásra vonatkozó nyilatkozatát rendben találta és megállapította a társaság adószámát, a cégbíróságnak a bejegyzési kérelemről 1 munkanapon belül döntenie kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iratok benyújtásától számított körülbelül 2-3 napon belül megtörténhet az új cég bejegyzése.
A Társasági szerződésbe már bele kell foglalni az adózási módot (tao vagy kiva), és azt, hogy a tagok munkaviszonyban, vagy társasvállalkozóként látják el az ügyvezetést, illetve működnek közre a vállalkozásban.
Bejegyzés utáni teendők
Kamarai bejelentkezés
A cégalapítást követő 5 napon belül regisztrálni kell az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál. Ezzel egyidejűleg az 5000 forint kamarai hozzájárulást is meg kell fizetni.
Bankszámlanyitás
A társaság képviseletére jogosult személy – azaz ügyvezető – köteles gondoskodni a bankszámlanyitásról az alapítástól számított 8 napon belül.
Meghatalmazás készítése a könyvelő számára
EGYKE nyomtatványt kell kitölteni, majd beküldeni a NAV egységesített elektronikus rendszerén keresztül. Illetve az Ebev portálon is kitölthető a kérelem pár kattintással.
NAV, KSH, HIPA hatálya alá történő bejelentkezés
A meghatalmazott könyvelő el tudja intézni a KSH bejelentkezést, amit az alapítástól számított 15 napon belül meg kell tenni.
Hatósági és működési engedélyek, bejelentések
A cég tevékenységétől függően mihamarabb eleget kell tenni a bejelentési kötelezettségeknek. Néhány példa: pénzügyi tevékenységet folytató cég esetén az MNB felé kell bejelentkezni, melegétel forgalmazó vállalkozásnál az ÁNTSZ-hez. Adott tevékenységek esetén pedig a működési engedélyt is be kell szerezni.
Számlázó program, beszerzése
A használni kívánt számlázó program beszerzéséről is célszerű minél előbb gondoskodni, annak hiányában ugyanis nem számlázhat a cég.
Pénztárjelentés, kiadási és bevételi pénztártömb beszerzése
Regisztrálás az online számlázó rendszerbe
A számlázó rendszereknek összeköttetésben kell lenniük a NAV-val, így minden ott kiállított számla megküldésre kerül az adóhivatalnak. Az összeköttetést néhány regisztrációs lépés után tudjuk elvégezni, miután a NAV rendelkezésünkre bocsátja a szükséges kódokat, melyeket számlázó programunkba történő beírásának segítségével létrejön a kapcsolat.
Szabályzatok elkészítése
A cég működésére, könyvelésére vonatkozó szabályokat 90 napon belül el kell készíteni.(pl.: számviteli politika, pénzkezelési szabályzat stb.)
Bélyegző készíttetés
A törvény nem írja elő a bélyegző használatának kötelezettségét, de szükség lehet rá.
Cégkapu nyitása
Amennyiben a cégvezető nem rendelkezik ügyfélkapuval, akkor ezt a hiányosságot pótolni kell, mert a gazdasági társaságok cégkapu nyitására kötelezettek (hivatalos kapcsolattartás a Szervekkel), melyet csak ügyfélkapus regisztráció esetén tudnak elvégezni.
A Bt. adózása – KIVA, TAO
A KIVA feltétele többek között, hogy a Bt. átlagos statisztikai létszáma az adóévben ne haladja meg az 50 főt, illetőleg a bevétele várhatóan ne haladja meg az 1 milliárd forintot.
A kisvállalati adó mértéke a törvény szerint meghatározott adóalap 11 %-az, ennek megfizetésével pedig a kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A KIVA további előnye, hogy a személyi jellegű kifizetéseket 15,5% helyett 11% adó terheli, az osztalékként ki nem fizetett nyereség pedig adómentes.
Továbbá nagy előnye még, hogy az iparűzési adót a KIVA alap 120%-ban is meg lehet határozni, ami majdnem minden esetben több százezer forint megtakarítást jelent.
A társasági adó megfizetése semmilyen más adó vagy járulék megfizetését nem váltja ki, így csak azoknak a társaságoknak éri meg ezt választani, akiknek nagyon magas a bevételük (tehát meghaladja a KIVA 1 milliárd forintos határát is). A társasági adó mértéke 9%, és ez az adózás bármely társasági forma esetén választható.
Korlátolt Felelősségű Társaság
Az alábbiakban különbözik a Bt.-től:
A 2013. évi V. törvénnyel megállapított Ptk. értelmében 2014. március 15-től minimum 3.000.000 Ft-ban kell meghatározni a kft törzstőkéjét. A tagok különálló törzsbetétei azonban eltérő összeggel rendelkezhetnek, a lényeg, hogy a törzstőke értéke minden esetben elérje a három millió forintot.
A kft tagjai az általuk befektetett tőke értékéig vállalnak felelősséget a cég ügyeiért, saját vagyonukat nem kockáztatják. Itt azért ez nem ennyire egyértelmű, a Bíróság megállapíthat egyéni felelősséget, és ebben az esetben a magánvagyonával is felel a vezetőség. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a tagok milyen arányban osztják meg a készpénzt és apportot, nincs előírás.
Az egyik tag az alaptőkébe tisztán készpénzt, a másik pedig csak apportot is tehet, ami tárgyi vagy szellemi apport is lehet, például a jogdíjakról való lemondás. Természetesen arra is van lehetőség, hogy a kft törzstőkéjének biztosítása akár 100 %-ban apportban történjék.
Fontos megemlíteni továbbá azt, hogy a 3.000.000 forintos összeget nem kell a társaság rendelkezésére bocsátani, sőt, a kft alapítása bizonyos garanciális szabályok mellett akár egyetlen fillér nélkül is megoldható.
Ha a társaság alapításakor rendelkezésre bocsátott összeg 0 Ft, illetőleg, ha valamelyik tag a pénzbeli betétjének felénél kevesebb összeget bocsát rendelkezésre, a társaság a teljes törzstőkét a bejegyzési kérelem benyújtásától számított 1 éven belül köteles rendelkezésre bocsátani. Ha legalább a törzstőke fele összegének rendelkezésre bocsátása megtörtént, a fennmaradó összeg befizetésére akár 1 évnél hosszabb határidő is elírható.
A jelen esetben Nálatok célszerű a bankba befizetni a törzstőkét, a kezdeti kiadásokra való tekintettel.
A kft. esetében még az is nagyon figyelemre méltó, hogy fontos a saját tőke, jegyzett tőke aránya.
Ezeken felül mindenben megegyezik a Bt.-nél leírtakkal.
Pénzügyi tervezés az indításhoz:
1., Ügyvédi díj, tulajdoni lap kikérési díj
2., Törzstőke
3., Adók és járulékok, környezetvédelmi termékdíj ¼ évente
4., Szolgáltatási díjak (bankköltség, tanácsadási díj, bérleti díj… stb.)
5., Nyomtatványok beszerzési díja
6., Kamarai tagdíj 5000 Ft/év
7., Könyvelési díj
Az áfa, szállítási díj, környezetvédelmi termékdíj, a vevő részére tovább terhelésre kerül, ez csak addig jelent kiadást, amíg a vevő nem fizet. A KIVA adónál kedvezményt lehet igénybe venni a szakképzést nem igénylő személyi jellegű kifizetés vonatkozásában. Ez a minimálbérre eső adó 50%-a lehet maximum.
A 2022.évi változások, amelyek már kihirdetésre kerültek:
- a szocho 15,5%-ról 15%-ra csökken 2022. július 1-től
- a szakképzési hozzájárulás 1,5%, 2022. július 1-től eltörlik
- a KIVA adó 2022. 01. 01-től 10% lesz