Könyvelés XVII. ker. Kozma Mariann EV

SZJA 2011

Személyi jövedelemadó 2011

-Egykulcsos, 16 %-os szja-rendszer bevezetése!
 (2010-ben: 5 millió forint – 27 %-os adóalap-kiegészítéssel növelt – éves jövedelemig 17 %, az a fölötti részre pedig 32 % volt az adó).
Az adóalap-kiegészítés, azaz a szuperbruttó 2011-re még megmarad, 2012-ben viszont 13,5 %-ra csökkenne a mértéke, 2013-tól pedig megszűnne.

2011.01.01.-től 16%-os adómértéket kell alkalmazni valamennyi külön adózó jövedelemre (ingó és ingatlan vagyon átruházásból, béren kívüli juttatásból, tőkejövedelemből (kamatjövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci jövedelemből) ill. egyéb kamatkedvezményből, nyereményből származó jövedelemből is.

- Az adójóváírás a szuperbruttósított bér 16 %-a, jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 forint, amit teljes egészében 2,75 millió forintos éves jövedelemig, csökkentett összegben legfeljebb 3,96 millió forintig lehet érvényesíteni. (2010-ben: 17 %, havonta legfeljebb 15 100 forint az adójóváírás, a teljes összegű érvényesítés éves jogosultsági határa 3,2 millió forint, a csökkenő összegűé 4,7 millió forint volt)

- Családi kedvezmény ezentúl már 1 gyermek után is érvényesíthető. A családi pótlékra jogosult gyermeket nevelő adózó:
          * az 1- és 2 gyermekesek gyermekenként 62 500 forinttal/hó,
          * a 3 vagy több gyermeket nevelők gyermekenként 206 250 forinttal/hó csökkentheti adóalapját.
A kedvezmény továbbra is megosztható a szülők között, házastársak esetében (orvosi igazolás alapján) már a várandósság idején is érvényesíthető lenne.

- Jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi legfeljebb 100.000,- forint adókedvezményét az őstermelő.
(2010-ben: legfeljebb évi 7,62 millió forint jövedelemig, fölötte csökkenő mértékben volt érvényesíthető)

- A magánszemély által önkéntes pénztárba, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlára utalt összeg adókedvezménye 30-ról 20 %ra csökken.

- Teljesen átalakulna a természetbeni juttatások rendszere, a törvényből eltűnik ez a fogalom, amit a nem pénzbeli juttatás vált fel. A munkáltatói/kifizetői juttatások tartalmától függően a következőképpen alakulnának a közterhek:

a) Béren kívüli juttatásoknál a kifizetőt 16 %-os szja terheli, amit a juttatás értékének 119 %-a után kell megfizetni.
  -
üdülési csekk, üdülési szolgáltatás,
  - melegétkeztetés,
  - az önkéntes pénztári támogatások,
  - internethasználat juttatása,
  - helyi utazási bérlet,
  - iskolakezdési támogatás,
  - Széchenyi- pihenőkártyára utalt összeg,
  - juttatás szövetkezet közösségi alapjából,
  - iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége.

b) Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásoknál a kifizetőnek a juttatás értékének 119 %-a után, 16 %-os szja-t és 27 %-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie például a
  - a kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott    adóköteles bevétel,
  - reprezentáció, az üzleti ajándék adóköteles része
  - a csoportos életbiztosítás,
  - a cégtelefon használata,
  - reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel,
  - a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
  - a minimálbér 1 %-át meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (pl. szóróajándék),
  - a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

c) Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások esetében a felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 %-kal. A magánszemély és a juttató TB terheit a felek közti jogviszony határozza meg.
  - munkáltató által adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
  - művelődési intézményi szolgáltatás,
  - minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás ill. ezek révén juttatott adóköteles bevétel,
  - sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,
  - ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás.

- Megszűnnek a vállalkozói kivét -kiegészítési, illetve személyes közreműködői díj-kiegészítési előírások. 2011.01.01-től, 2010. évre alkalmazhatóan az egyéni vállalkozó a saját döntése alapján számolhat el vállalkozói kivét, a társas vállalkozó is a döntése szerint számolja el személyesen közreműködő tagja díjazását (2010-ben az ún. tevékenységre jellemző kereset alapján kellett volna ezt tenniük).

- Az egykulcsos adórendszer bevezetése következtében adójogi kategóriaként megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Ami korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított az ezentúl adómentes (pl. nyugdíj, gyes). -> az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni.

- Az egyéni vállalkozóknak évi 500 millió forint éves adóalapig 10 %-os vállalkozói szja-t kell fizetniük, az afölötti részre 19 %-ot. (2010-ben: az első félévben 50 millió forint (feltételekkel), a másodikban 250 millió forint volt (feltételek nélkül) a 10 %-os kulcs sávhatára)
16 %-al adózik azonban az egyéni vállalkozó által költségként elszámolt vállalkozói kivét, valamint vállalkozói osztalékalap.

- Ingóságok értékesítése esetén 200.000,- forintig adómentes a jövedelem, 200.000,- forint fölött 16 % az adó.

Frissítve: 2011. február 20.