Könyvelés XVII. ker. Kozma Mariann EV

2011 adó- és járulékváltozások

Fontosabb adó- és járulékváltozások 2011-re

Módosul a minimálbér összege 2011.01.01-től: 73.500 Ft-ról 78.000 Ft-ra!

1) Személyi jövedelemadó 2011

-Egykulcsos, 16 %-os szja-rendszer bevezetése!
 (2010-ben: 5 millió forint – 27 %-os adóalap-kiegészítéssel növelt – éves jövedelemig 17 %, az a fölötti részre pedig 32 % volt az adó).
Az adóalap-kiegészítés, azaz a szuperbruttó 2011-re még megmarad, 2012-ben viszont 13,5 %-ra csökkenne a mértéke, 2013-tól pedig megszűnne.

2011.01.01.-től 16%-os adómértéket kell alkalmazni valamennyi külön adózó jövedelemre (ingó és ingatlan vagyon átruházásból, béren kívüli juttatásból, tőkejövedelemből (kamatjövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci jövedelemből) ill. egyéb kamatkedvezményből, nyereményből származó jövedelemből is.

- Az adójóváírás a szuperbruttósított bér 16 %-a, jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 forint, amit teljes egészében 2,75 millió forintos éves jövedelemig, csökkentett összegben legfeljebb 3,96 millió forintig lehet érvényesíteni. (2010-ben: 17 %, havonta legfeljebb 15 100 forint az adójóváírás, a teljes összegű érvényesítés éves jogosultsági határa 3,2 millió forint, a csökkenő összegűé 4,7 millió forint volt)

- Családi kedvezmény ezentúl már 1 gyermek után is érvényesíthető. A családi pótlékra jogosult gyermeket nevelő adózó:
          * az 1- és 2 gyermekesek gyermekenként 62 500 forinttal/hó,
          * a 3 vagy több gyermeket nevelők gyermekenként 206 250 forinttal/hó csökkentheti adóalapját.
A kedvezmény továbbra is megosztható a szülők között, házastársak esetében (orvosi igazolás alapján) már a várandósság idején is érvényesíthető lenne.

- Jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi legfeljebb 100.000,- forint adókedvezményét az őstermelő.
(2010-ben: legfeljebb évi 7,62 millió forint jövedelemig, fölötte csökkenő mértékben volt érvényesíthető)

- A magánszemély által önkéntes pénztárba, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlára utalt összeg adókedvezménye 30-ról 20 %ra csökken.

- Teljesen átalakulna a természetbeni juttatások rendszere, a törvényből eltűnik ez a fogalom, amit a nem pénzbeli juttatás vált fel. A munkáltatói/kifizetői juttatások tartalmától függően a következőképpen alakulnának a közterhek:

a) Béren kívüli juttatásoknál a kifizetőt 16 %-os szja terheli, amit a juttatás értékének 119 %-a után kell megfizetni.
  -
üdülési csekk, üdülési szolgáltatás,
  - melegétkeztetés,
  - az önkéntes pénztári támogatások,
  - internethasználat juttatása,
  - helyi utazási bérlet,
  - iskolakezdési támogatás,
  - Széchenyi- pihenőkártyára utalt összeg,
  - juttatás szövetkezet közösségi alapjából,
  - iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége.

b) Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásoknál a kifizetőnek a juttatás értékének 119 %-a után, 16 %-os szja-t és 27 %-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie például a
  - a kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott    adóköteles bevétel,
  - reprezentáció, az üzleti ajándék adóköteles része
  - a csoportos életbiztosítás,
  - a cégtelefon használata,
  - reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel,
  - a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
  - a minimálbér 1 %-át meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (pl. szóróajándék),
  - a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

c) Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások esetében a felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 %-kal. A magánszemély és a juttató TB terheit a felek közti jogviszony határozza meg.
  - munkáltató által adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
  - művelődési intézményi szolgáltatás,
  - minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás ill. ezek révén juttatott adóköteles bevétel,
  - sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,
  - ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás.

- Megszűnnek a vállalkozói kivét -kiegészítési, illetve személyes közreműködői díj-kiegészítési előírások. 2011.01.01-től, 2010. évre alkalmazhatóan az egyéni vállalkozó a saját döntése alapján számolhat el vállalkozói kivét, a társas vállalkozó is a döntése szerint számolja el személyesen közreműködő tagja díjazását (2010-ben az ún. tevékenységre jellemző kereset alapján kellett volna ezt tenniük).

- Az egykulcsos adórendszer bevezetése következtében adójogi kategóriaként megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Ami korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított az ezentúl adómentes (pl. nyugdíj, gyes). -> az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni.

- Az egyéni vállalkozóknak évi 500 millió forint éves adóalapig 10 %-os vállalkozói szja-t kell fizetniük, az afölötti részre 19 %-ot. (2010-ben: az első félévben 50 millió forint (feltételekkel), a másodikban 250 millió forint volt (feltételek nélkül) a 10 %-os kulcs sávhatára)
16 %-al adózik azonban az egyéni vállalkozó által költségként elszámolt vállalkozói kivét, valamint vállalkozói osztalékalap.

- Ingóságok értékesítése esetén 200.000,- forintig adómentes a jövedelem, 200.000,- forint fölött 16 % az adó.

2) Társasági adó 2011

A társasági adó mértéke: évi 500 millió forint adóalapig 10 %, a fölötte lévő részre 19 %.
(2010-ben: az első félévben 50 millió, a másodikban 250 millió forint volt a 10 %-os adó sávhatára)
2013-tól az adóalap összegétől függetlenül egységesen 10 % lenne a társasági adó.

Feltöltési kötelezettség: 2010.12.16-tól 50 millió forintról 100 millió forintra nőtt az az adóelőleg kiegészítés árbevételi értékhatára. Az új értékhatárt már a 2010.12.20-ig teljesítendő feltöltésre is alkalmazni kell.

3) ÁFA 2011

- Hangos könyvek
5 %-os áfakulcs alá kerülnek azok a könyvek és kották, amelyeket nem pípron jelentenek meg, hanem más fizikai adathordozón, és használatukhoz nincs szükség elektronikus szolgáltatások igénybevételéhez (digitális könyvekre nem alkalmazható).

- Vezetékes energia
A távfűtési vagy távhűtési hálózaton szállított energia adóztatására ezentúl a gázcsővezetékes gázéra és a villamos energiáéra hasonló speciális szabályozás érvényes: az adót ott kell megfizetni, ahol a termék beszerzője gazdasági céllal letelepedett, székhely-telephely hiányában pedig ott, ahol a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye van. A felsorolt termékek EU-n belüli beszerzése, értékesítése. ill importja esetén csak a fenti jogcímen kell áfát fizetni.

- Motorfejlesztés
Kísérleti fejlesztéshez felhasznált motorbenzin áfája levonható.

- Szolgáltatások teljesítési helye
2011.01.01-től az alábbi szolgáltatások esetében - ha adóalanynak nyújtják - a teljesítés helyének a szolgáltatást igénybe vevő székhelye/telephelye vagy ennek hiányában lakóhelye számít:
     * kultúrális,
     * művészeti,
     * tudományos,
     * oktatási,
     * szórakoztatási,
     * sport és hasonló szolgáltatás.

Kivéve: a felsorolt események belépőinek értékesítése, mert ekkor a teljesítés helye továbbra is az, ahol a rendezvényt tartják.

- Fordított adózás
2011.01.01-től a felszámolási vagy csődeljárás alatt álló adóalany fordítottan adózik, ha ügyletenként 100.000,- forintot meghaladóan nyújt szolgáltatást (ezelőtt csak termékekre vonatkozott).

- Termékimport
Az áfamentes vámkezeléshez az importőrnek a közösségi adószámát is meg kell adnia 2011.01.01-től.

4) Társadalombiztosítás 2011

- A nyugdíjjárulék mértéke az általános 9,5 %-ról 10 %-ra emelkedik.

- A magánnyugdíj-pénztári tagoknál a tagdíj mértéke 0 %, a nyugdíjjárulék mértéke 10 %.

- A TB járulékokat nem a tevékenységre jellemző, hanem a tényleges kereset, de legalább a minimálbér, legalább középfokú szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig a garantált bérminimum után kell megfizetni.

- A nem biztosítottak havi egészségügyi szolgáltatási járuléka 4950 forintról 5100 forintra nő.

- A hallgatói munkadíj után TB járulékot kell fizetni, ami egyúttal TB ellátásra jogosít.

5) Magánnyugdíjpénztárak 2011

Döntött a parlament a nyugdíjrendszer átalakításáról

"Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. Akik maradnak, döntésüket személyesen be kell jelenteniük a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az átlépők adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat.

A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírathatják az állami pillérben egyéni számlán is.

Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő, vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti; nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk. Az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.

Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az 2011.12.01. után megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; és ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi nyugdíj nem folyósítható." (forrás: magyarorszag.hu)

6) Válságadók 2011

- A pénzügyi szervezeteknek 2011-re és 2012-ben is az idei feltételekkel (azaz a 2009. évi beszámolójuk alapján megállapított adóalap szerint) kell különadót fizetniük.

- Már 2010-ben, továbbá 2011-re és 2012-ben különadót kell fizetni a bolti kiskereskedelmi, az energiaellátó és a  távközlési vállalkozási tevékenység után.
Az adóalap a nettó árbevétel, az adó a
* kiskereskedelemben négysávos:
            - az 500 millió forint alatti részre 0,
            - az a fölötti részre 30 milliárd forintig 0,1 %,
            - a 30–100 milliárd közötti részre 0,4 %,
            - a 100 milliárd fölötti részre 2,5 %.
* Az energiaellátásban az adóalap után 1,05 % különadót kell fizetni.
* A távközlésben évi 100 millió forint árbevételtől lenne különadó,
            - az 500 millió forint alatti részre 2,5 %,
            - az a fölöttire 5 milliárdig 4,5 %,
            - majd pedig 6,5 %.

7) Jövedéki adó 2011

- A cigaretta ezer darabonkénti adója 9750,- forintra és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 %-ára, de legalább 18 080 forintra nő.
(2010-ben: ezer szálanként 9350 forint és 28,3 %, de legalább 17 330 forint volt)
A cigaretta darabszámát hosszúságától függően többszörözni kell.

8) Helyi adó 2011

- Gépjárműadó
A súlyos mozgáskorlátozottak ezentúl évente legfeljebb 13.000,- forint kedvezményt érvényesíthetnek a tulajdonukban lévő vagy általuk üzemben tartott gépkocsi adójában (korábban adómentesség).

- Megszűnik két helyi adónem
2011.01.01.-től a vállalkozások kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó megszűnik.

Frissítve: 2011. február 20.